Eddig gyáva voltam, és nem mertem sütőben készíteni a rántott csirkét (szotty lesz, nem sül át...). Jó, mondjuk az is igaz, hogy nagyon ritkán csinálok rántott dolgokat. Most is csak azért, mert Flóra kérte valamelyik nap. De mostantól csakis így fogom, és bizony mondom, nem szabad megijedni: ugyanolyan porhanyós húsú és ropogós panírjú eledel lesz, mint a bőolajban sült testvére.
Hagyományos módon paníroztam, majd a hús mindkét oldalát meglocsoltam olivaolajjal, és 220 fokra előmelegített sütőben 50 percig sütöttem (30 percnél fordultak egyet a husik).
A padlizsánsalátához szeletekre vágtam a meghámozott (opcionális) padlizsánt, olivaolaj rá meg oregánó, és barnulásig sütöttem forró sütöben. Aztán letettem egy réteg padlizsánt, rá mozzarella karikák, majd friss bazsalokimlevéllel és fokhagymával elkevert paradicsom. És ez még egyszer megismételve: padlizsán, sajt, paradicsom. Meg persze sóztam is közben. Az egész be a hűtőbe 1-2 órára, hogy érjenek szépen össze az ízek.
És ettünk hozzá még rizst is.
Ja, és rokonytól való tanyasi csirkéből volt az ebéd (a belsőségből, nyesett húsokból lett még tárkonyos raguleves is): a különbség nem kicsi a bolti társához képest.
