2008. december 26., péntek

Kényszerpihenő után muffin

Sajnos az elmúlt bő 1 hónap nagyon kusza, szomorú, beteges stb. lett, ezért blogolásra egyáltalán nem maradt időm. Viszont a gasztroangyalkámnak mindenképpen szerettem volna megköszönni a szuper csokikészítő-formát, amit a karácsonyi vacsinál be is vetettem. Szóval köszi, Anna! És nagyon örülök, hogy Piszkének is sikerült örömet szerezni. Nagyon remélem, hogy jövőre el is jutok majd az angyalkák találkozójára, mert az az idén kimaradt.

Több kaja is van, amit mindenképpen meg szeretnék írni, de most csak a narancsos-csokis muffinra van időm.

Kellett bele 2 és fél csészényi liszt (nálam 1/3 teljes kiőrlésű, 2/3 fehér), 2 kávékanál sütőpor, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1/2 kávéskanál só, 2 tojás, fél csésze tejszín, 3 narancs kifacsart leve és lereszelt héja, 1/4 csésze olaj, 1/4 csésze olvasztott vaj, 3/4 csésze cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 csésze összetört étcsoki (chocolate chips híján)

Először előmelegítettem a sütőt 180-190 fokra, beletettem a muffinformákba a papírt, majd kifacsartam a narancslét, lereszeltem narancshéjat és félreraktam. Aztán összekevertem a liszteket, sütőport, szódabikarbónát, sót. A közepébe kis mélyedést csináltam, oda öntöttem a tojást, tejszínt, narancslét, narancshéjat, olajat, vajat, cukrot és vaníliás cukrot. Először ezeket a nedves cuccokat összekevertem, majd az egészet jól összekutyultam. A végén kevertem bele a csokidarabokat. Belekanalazgattam a tésztát a muffinformákba (nekem 15 jött ki belőle, de néhány kissé túlnőtte magát). Kb. harminc percig sütöttem (fogpiszkálópróbával).

Nagyon fincsi, nem túl édes, a narancs íz is inkább visszafogottan érződik. (Azt hiszem, kipróbálom majd fűszerekkel -- fahéj, szegfűszeg -- kicsit megbolondítva is legközelebb).


A karácsonyi vacsiban amúgy volt a már korábban emlegetett alaszkai lazacleves (salmon chowder), aszalt szilvás-füstölt sajtos-baconös pulyka, és tegnap anyum megcsinálta a Nők Lapjából a Wellington herceg pulykáját, amit szintén muszáj lesz majd elmesélnem, mert annyira, de annyira jó!!!!

Addig is jó sütizést, örömködést így Karácsony másnapján!

1 megjegyzés:

anna írta...

eeeh, de idiota vagyok, hogy otthon aggodtam, h megkaptad-e az ajandekot, csak a blogodba nem jutott eszembe benezni

csak tegnap vettem eszre, h itt is leirtad, h megkaptad

orulok h folytatod + remelem a szomorusag kuszasag mar elmult / mulik