Újabban szoktam néha venni édesköményt. És íme, öregedésem újabb bizonyítéka: ízlik a gyermekkorban gyűlölt ánizsos íz. A múlt héten egy "előzzük meg zöldségeink megrohadását, dobáljuk őket salátába" projekt keretében használtam fel. Volt Chilinél nemrég egy saláta, az adta az inspirációt, de onnan aztán jó messze elkalandoztam.
Tettem bele: édesköményt, avokádót, jégsalátát, cukkinit, mandarint, diót, szezámmagot (ez utóbbiakat picit megpirítottam elsőként). Öntetnek szezámolaj és mandarinlé volt rajta.
Befaltuk.
És akkor folytatom, ahol annak idején abbahagytam a ronda fotók feltöltésével.
3 megjegyzés:
Szia! örülök, hogy látlak:)
Köszönöm! Igyekszem picinyég rövidebb szüneteket tartani ezentúl...
Most akkor úgy teszek, mintha az elmúlt hónapokban is rendszeresen jártam volna erre és majdnem azonnal észreveszem a bejegyzést:)
Jaja, édeskömény nálam is az öregedés jele, és most már nagyon szeretem.
Megjegyzés küldése